Az van, hogy kövér vagyok. Nem kicsit, nagyon. Kiskoromban édesanyám gondoskodott róla, hogy mozogjak, mikor mit, és bár akkor is kövér voltam, nem voltam olyan tohonya, mint manapság. Táncoltam (inkább el se képzeld), tornáztam, fitballra jártam, vízilabdáztam, úsztam, atletizáltam (nem, nem a magasugrás volt a számom), futottam (ezt már el sem tudnád képzelni). Azóta eltelt tíz év, felszaladt röpke negyven kiló, hát mit mondjak, nem ugyanaz az élmény nekiállni a mozgásnak. Szerencsére egyszerű lélek vagyok, mint a faék, és pár apró csellel rá tudom venni magam a mozgásra, legalábbis a legtöbb esetben. Íme öt módszer, ami nekem beválik!
- Csere alatt a kövér-szótáram!
El sem hinnéd, mennyit számít, hogy ha megeszem egy müzliszeletet, azt nem „bűnözésnek” fogom fel, ha megbénít épp a pánik, nem „lustázom” le magamat, vagy ha lepattog a körömlakkom, mert bénázom a súlyzókkal, nem „igénytelenezem” le a külsőmet (mintha amúgy számítana édes magányomban, itthon, torna közben, de akkor is). Emellett minden erővel azon vagyok, hogy ne derogáljam tovább az amúgy is gyengécske teljesítményemet. Edzésnem hívom, mert igenis küzdök az életemért, lihegek, mint Linda víziló a debreceni állatkertben, amikor futott az almáiért. Jelenleg ennyit bírok, nekem ez a komoly edzés, kész-passz.
- Megadom a módját!
Egek, külön cikk-sorozatot érne, hogy milyen dagadtként sportruházatot vásárolni. Annyi megaláztatást, kínt életemben nem éltem meg, mint sportmelltartó vásárlásakor – de erről majd máskor. Van már profi sportmelltartóm, kényelmes leggingseim, izzadságot áteresztő speckó felsőim, jógamatracom (utóbbit nyilván anyukámtól csórtam el), súlyzóim (aprócskák, amelyeket jelenleg elbírok), röviden szólva minden adott, hogy megadjam a módját a sportnak. Átrendezem a nappalit, beteszem a „basszus-nekik-sikerült-nekem-is-fog” hőssorozatos soundtrack-listát Spotifyon, és tolom, ameddig véget nem ér az a gyakorlatsor, amelyre jelenleg képes vagyok. Lenyújtok, visszapakolok – az egész tornának adok egy minőségi keretet. Mondjuk az is segít, hogy minden felülésnél elmondom magamban, hogy rohadt volna meg az összes csokoládé, amelyet életem során befaltam.
- Nem hagyok kibúvót!
Lepődj meg, hát nincs valami számottevő fizikumom, sőt. Rossz a tartásom, nincsenek izmaim, a jobb térdem korábban meg is sérült, ezért térdet igénybe vevő gyakorlatokat eleve alig tudok csinálni. Barátaim viszont vannak, akik mind elláttak jó tanáccsal, mit tehetek ellene, és ezt a sok tippet vegyítve meg is lett az eredmény. Edzés előtt fél órával beveszek két kapszulányi kollagént (amely közismerten jót tesz az ízületeknek), és egy kapszula L-karnitint, amely gyorsítja a zsírsejtanyagcserét. Ez utóbbi az igazi kulcs: ha fél órával a bevétel után az ember sportol, akkor az L-karnitin energiát szabadít fel a testében, eredményesebb lesz a mozgása, mintha csak önerőből tenné! A három kapszula bevétele után nincs más lehetőség, muszáj tornázni!
- Leváltom a jutalmazó eszközöket!
Kétféle életmódváltó van: aki edzés után úgy érzi, most már jogosan falhatja be a zacskó csipszet és a tábla csokit, és aki edzés után rá sem tud nézni egy aszott almára, mondván, nem azért szenvedtem ennyit, hogy kárba vesszen! Nagyon szerencsésen én az utóbbiak közé tartozom – ezért is törekszem délutánra vagy estére ütemezni a testmozgást –, de ennek nem várt következménye lett, hogy rosszkedvvel, mogorván töltöttem az alvás előtti időt. Mindezek ellensúlyozására a legbanálisabb eszközt választottam: „sportolás utáni frissítő” tusfürdőt és minőségi testápolót szereztem be, amelyeket fürdés után otthoni wellnesskezelésnek fogok fel. Rém gyerekes, tudom, de olyan naiv örömet jelent, hogy csak na!
- Beszélek róla!
Bizony, elképesztő, mennyit számít ez a közösségi média fals világában. Nem szeretek olyanról posztolni, olyasmiről mesélni másoknak, amely nem igaz, épp ezért teszem annyira ritkán – amikor tényleg jó kedvem van, vagy olyan sztori lapul a zsebemben, amely olvasókért kiált. Beszélek róla barátokkal, akik tanácsokat adnak, akik bátorítanak, akik mellettem vannak, és igazán nem hagyhatom cserben az ő erőfeszítéseiket azzal, hogy teszek nagy ívben a mozgásra.
Ez voltam én.
Neked mi segít?
A DAVE blog elköltözött! Friss tartalmak továbbra készülnek, de nem ezen a felületen. Ha érdekelnek az új agymenések, nyelvi fejtegetések, konyhapszichológia némi tapasztalattal megfűszerezve, vagy a legőszintébb kövérsztorik, folytasd az olvasást a Dagadtan A Világ Ellen blog.hu-s oldalán! Amennyiben egyéb személyes részletek is érdekelnek velem kapcsolatban, esetleg volnának más témajavaslataid, keress fel Instagramon!
